Kezdőoldal Hírek Friss hírek Klíma- és vízvédelmi konferencia Pomázon
angol nmet orosz romn spanyol

Ajánljuk

Klíma- és vízvédelmi konferencia Pomázon
2009. március 23. hétfő, 09:42
A Pomázi Klímakör szervezésében a klímabarát településen víz világnapi konferenciát tartottak tegnap. Az éghajlatváltozás “Pilis kapujában” érezhető hatásait és az alkalmazkodási lehetőségeket neves előadók részletezték, a beszélgetést Antal Z. László szociológus moderálta.
Antal Z. László szerint egy szakmailag megalapozatlan, politikusok által kalkulált szám a 20 százalék (2020-ig a szén-dioxid kibocsátás csökkentési célszáma), ami azt sugallja, hogy ha ezt betartjuk, megoldjuk a problémát. Pedig nemzeti akadémiák tudósai megmondták, hogy azonnal 50 százalékkal kell csökkenteni, évi 6 tonna/főről 2-2,5 tonnára a szén-dioxid kibocsátást.

Nováky Béla Nobel-békedíjas klímakutató hidrológus elmondta, hogy a 72 ezer analizált idősor 90 százaléka alátámasztja a felmelegedést. Egyik ilyen bizonyíték a sarki, tengeri jég vastagsága, másik a szárazföldi jég, a gleccserek olvadása. Elmondta, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC előrejelzéseinél is gyorsabb ütemű az olvadás. Az ipari forradalom óta az iparszerű technológiák üvegházgázok kibocsátása nagyságrendekkel megnőtt, a gazdasági növekedés hatására a légkör szén-dioxid koncentrációja 400 ezer éve nem volt ilyen magas. A kibocsátást előrejelezni nehéz, mivel a lélekszámot és az életmódot nehéz prognosztizálni. Egyes előrejelzések 14 milliárdig jósolják a növekedést és utána, vagy akár előtte határozott népességszám csökkenést. Ha a 2000. évi szinten befagyasztanák a kibocsátást, az sem lenne elég, más kérdés, hogy ez sem történt meg. Kutatók 2008. nyarán a pozdani konferenciára készülve arra kerestek választ, hogy megállítható-e a melegedés 2 foknál. A kutató szerint probléma, hogy a Kiotói Egyezményt sokan alá sem írták vagy nem ratifikálták. A megállíthatatlan éghajlatváltozás a megelőzés mellett az alkalmazkodás igényét is megerősíti.

A Föld vízkészlete dinamikus és statikus rendszer, egy zárt rendszerként állandó a víz mennyisége. A mozgásban lévő, megújuló, cirkuláló készlet 0,03 százalék, ez a hasznosítható. Amerikában Ogallalában 13 méteres vízszint süllyedést okozott a statikus készlet túlhasználata, de a Duna-Tisza-közén is 3-4 méteres a talajvízszint csökkenés. Tendencia, hogy a gyorsan megújuló, dinamikus vízkészlet aránya növekszik. Ez a növekedés globálisan igaz, 8-10 százalék is lehet, de lokálisan már szélsőségesen, akár 40 százalékban is változhat mindkét irányban.

Magyarország ma közepesen vízstresszes helynek számít. Későbbiekben erősen vízstresszes országgá válhatunk, azaz szélsőséges vízjárás és csapadékviszonyok nehezítik a gazdálkodást. Hazánk éghajlata mediterránosodik. Előreljelzések szerint az átlagos évi középhőmérséklet emelkedés 4-5 fokot is elérheti a századfordulóra. A hőségnapok száma is növekedni fog. Ami 2003-ban még csak rendkívüli jelenségnek számított, később szokásossá válik, ez pedig az élővilágban is nagy alkamazkodóképességet kíván.

A mezőgazdaság fajlagos vízigénye növekszik, aridabb lesz az éghajlatunk, az aszályok időtartama, intenzitása, kiterjedése növekedni fog. A felszín alatti vízkészlet kihasználtsága már most magas, van ahol 75 százalékos. A téli csapadék mennyisége növekszik, több lesz a folyékony halmazállapotú. A talaj nem tudja raktározni a hirtelen jött téli esőt, nagy hirtelen árhullámok, kisebb víztartartalékkal rendelkező talajállapot alakul ki. A téli eső és árvíz mellett egész Európa, még Skandinávia is szűkölködni fog a nyári vízkészletben, a nyári kisvizek gyakorisága növekszik. A kisvizek öntisztuló képessége csökken, ami a szennyvíztisztítás techonológiáját is felülvizsgálatra készteti.

Dulovics Dezső egyetemi docens és Dulovics Dezsőné főiskolai tanár előadásukban kiemelték, hogy a vízháztartásra a melegebb klíma révén magasabb páratartalom lesz a jellemző, a hóolvadás korábban kezdődik, már a téli hónapokban, ugyanakkor a felszíni vizekben csökkenő nyári hozamokkal kell számolni. A nagyobb párolgás kisebb vízszintet eredményez, illetve az evapotranszspiráció folytán a talaj, felszín alatti vízkészletet is befolyásolja. A nyári aszály növeli a vízbeszerzés költségeit, a vízdíjat. Fogyasztáscsökkenést célzó programokat kell életbe léptetni, hogy ne mindenre használjunk ivóvizet. Az előrejelzések szerint a fajlagos ivóvízfogyasztás növekedni fog, ezért át kell struktúráli a vízkészleteinket.

Magyarországon kertlocsolásra naponta egy ember 4 liter ivóvizet, tisztogatásra 5-öt, WC-öblítésre 24-et használ el. Ezek a használatok tisztítást nem igényelnek, ezek kivonásával 45 l/fő/nap-ra lehet csökkenteni az ivóvizet igénylő vízfogyasztást a ma élő 90-100 l helyett. További spórolási lehetőség a kocsimosásra, csatornaöblítésre, hűtésre, tűzoltásra, burkolt felületek tisztítására szánt ivóvíz kiváltása.

Az unió elsősorban a szennyvízelvezetést támogatja, noha már most gond lehet az egyesített csatornák csapadék okozta túlterhelése. A szilárd burkolat, a fedettség át fog értékelődni, mert jelenleg nagy a lefolyás, a talaj és a vegetáció vízraktározó képességét nem hasznájuk ki. Vizet meg lehet tartani zöld fallal, zöldtetővel, zöld villamospályával, járdaszigettel. A csapadékot tárolni kell, ciszterában, záportározóban, árokban visszatartani kőtorlasszal, beszivárogtatni. A klímaváltozás kihat a szennyvíztisztításra is. A befogadók tartós kisvizei fokozott tisztítást fognak igényelni, nagyobb szennyezőanyag koncentrációval lehet számolni. A szennyvíztisztító telepen a lökésszerű hidraulikai eseményekre, hirtelen nagy esőkre fel kell készülni. Dulovics Dezső pozitív példaként említette a nyárfás szennyvíztisztítást, ami az országban egyedül Aparthantban működik, illetve a kecskeméti iszaprohasztót és a szintén egyedüli veszprémi szolár iszapszárítót. A szakértő szerint minden 20 ezer lakosnál nagyobb településeken az iszapgázosítás lehetőségét meg kellene vizsgálni

Az egyesített csatornarendszerben (szennyvíz és esővíz egyben) az ivóvízfelhasználás arányában fizetik a vízdíjat, ez nem ösztönöz gazdaságos felhasználásra, vízvisszatartásra. Dulovics Dezsőné hozzátette, hogy gond Magyarországon, hogy egy társasház lakói fajlagosan nem fizetnek kevesebb csatornadíjat, mint egy családi ház, pedig fajlagosan egy családra a társasaháznál kisebb tetőfelület jut. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadója hozzászólásában kiemelte, hogy Németországban büntetésként magasabb csatornadíjat állapítanak meg a betonozott felületek után, ugyanakkor kedvezmény jár zöldtető esetén.

Medgyasszay Péter építészmérnök konkrét ötleteket adott, hogyan lehet csökkenteni a vízfogyasztást: takarékos csapteleppel, takarékos WC-öblítéssel vagy komposztáló toalettel, akár konyhai hulladékos komposzttal keverve. Esővizet WC-öblítésre, kerti locsolásra, mosásra, takarításra használva éves szinten 70-90 köbméter megtakarítást lehet elérni, ez 35-45 ezer forint megtakarítást eredményez a jelenlegi árakon. Az esővíz bakteriológiai szempontból megfelelő lehet zuhanyzásra is, de arra nem szokták használni, legfeljebb kerti zuhanyzóban. Az esővízhasznosító rendszerek megtérülési ideje meglévő épületeknél 15-20 év, új létesítésnél ez sokkal rövisebb, mert nem terheli átalakítási költség. Míg Amerikában 300-400 liter egy fő ivóvízigénye, egy vezetékes víz nélküli településen ez 20-30 liter.

Leidinger István tűzoltó parancsnok beszámolt arról, hogy az 1999-es árvíz során, amikor több száz házat elöntött a Dera-patak, a mentési munkálatoknál felkészületlenek voltak a társhatóságok. Az éghajlatváltozásra a katasztrófavédelemnek, rendőrségnek is fel kell készülnie. Végezetül hozzátette: a nyári extrém magas hőmérséklet miatt egyre nehezebb az erdő-és bozóttüzek oltása.

Dukay Igor, a szentendrei Élő Táj Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a Víz Keretirányelv szerinti jó ökológiai állapot fenntartásához milyen beavatkozásokra van szükség a Dera-patakon és hogyan revitalizálható az élővíz.

A konferencia szünetében és azt megelőzően, illetve utána a Wattay Kastélyban a Levegő Munkacsoport tartott környezetbarát termékbemutatót és egész napos ingyenes környezeti tanácsadást, ahol szép számmal vettek részt az érdeklődők. A civil szervezet programját a KÖTHÁLÓ által nyert Norvég Civil Társadalmi Alap pályázat támogatta. A civil alapot az Ökotárs Alapítvány és partnerei végzik.
 


© 2024 Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.